A hatékony csapat titka

2016-04-12

Hogyan állíthatjuk össze a legjobb, legkreatívabb csapatot egy vállalaton belül? Gyűjtsük össze egy helyiségbe a vállalat legintelligensebb alkalmazottait – vágnánk rá, ez azonban nem ilyen egyszerű, mutatott rá a Google egyik izgalmas kutatása.

Julia Rozovsky a Yale-en folytatott tanulmányai során kezdett gondolkodni azon, hogy vajon miért érzi bizonyos csoportokban jól magát és tud kiváló teljesítményt nyújtani, míg más csoportokban inkább kellemetlennek találja az együttműködést.

„Ezekben a csoportokban sokszor erős harc folyt a vezető szerepért.  A nagyhangú tagok elmondták véleményüket, míg a visszahúzódóbb diákok inkább csendben ültek, és nem volt elég önbizalmuk ahhoz, hogy megosszák gondolataikat a többiekkel. A fojtogató légkör megzavarta a csoport dinamikáját is. Az ilyen hangulat nem kedvez a kreatív ötleteknek” – mondta Rozovsky.

Napjainkban a munkahelyeken szinte minden mérhető, de nem szabad kizárólag az egyéni teljesítményre összpontosítani; inkább érdemes megvizsgálni, hogy hogyan tudunk csapatban együttműködni. A 2000-es évek eleje óta a csapatmunka aránya 50 százalékkal növekedett a szellemi munkát végző vállalatok esetében, ami jelentős fejlődésnek tekinthető.

Négy évvel ezelőtt a Google egy titkos projektet indított Arisztotelész fedőnéven, amelynek célja az volt, hogy kiderítse: mely feltételek szükségesek leginkább a sikeres csapatok felépítéséhez. A projekt vezetésére Rozovskyt kérték fel.

Minden tényezőt megvizsgáltak és mértek, az ebédelési szokásoktól és a közös hobbiktól kezdve a nemek csapaton belüli arányáig.

„A legérdekesebb az volt, hogy először semmilyen logikát nem tudtunk felfedezni. A Google lényege a véletlen összefüggések keresése, de bármennyire is igyekeztünk, nem lettünk okosabbak – meséli Rozovsky.

Akkor értünk el áttörést, amikor a csoportok íratlan, láthatatlan szabályait kezdtük vizsgálni.” Megállapították, hogy a sikeres csoportoknak két ismérvük van:

  1. Nagyjából mindenki ugyanannyit beszél, a vezetés pedig teljesen demokratikus.  Az, hogy ki áll a csapat élén, nem a beosztástól, hanem az aktuális feladattól függ.
  2. A tagok fejlett empatikus és szociális érzékenysége azonnal jelzi, ha valaki úgy érzi, kihagyták a folyamatokból.

Rozovsky és csapata megállapították, hogy azok a csapatok, amelyek ezen informális szabályok szerint működnek, sokkal sikeresebbek az átlagnál: az alkalmazottak a megbeszélések után is még együtt maradnak, megvitatják ötleteiket, viccelődnek és sztorizgatnak egymással, és sokkal erősebb motivációt éreznek feladataik iránt, mint azok a csapatok, amelyek papíron esetleg erősebbnek tűnnek.

„Az Arisztotelész projekt legfontosabb tanulsága az, hogy az embereknek nagyon fontos, hogy lelkileg biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön. Semmiképpen sem jó, ha nem adhatjuk önmagunkat csak azért, mert a munkahelyen vagyunk. Ezt tanítjuk alkalmazottainknak, és ettől a hozzáállástól várhatunk jelentős eredményeket.”