KINNARPS TREND REPORT 4. A látható designtól a design alapú gondolkodásig

2013-11-05

Sok munkáltató gondolja úgy, hogy a design munkakörnyezet kialakításához elég néhány design szék elhelyezése az irodában. Ám ők valójában nem értik, mire is képes a design. A Kinnarps trend reportjából kiderül, hogy az alaposan átgondolt munkakörnyezetek milyen nagy befolyással vannak a munkahelyi jó közérzetre, kreativitásra, termelékenységre és egészségre.

Korábban a funkcionalitás állt az irodai környezet tervezésének középpontjában. A hagyományos felfogás szerint a design és az esztétikus megoldások csak felesleges díszek, amikre akkor költ a vállalat, ha túl sok pénze van. Az újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a munkahelyi design jóval nagyobb hatást gyakorol a dolgozókra, mint ahogy az eddig feltételezett volt. Sőt, szoros összefüggés van a betegállományban töltött napok számának növekedése és az irodai design elhanyagolása között.

Az Ohiói Állami Egyetem és az Amerikai Egyesült Államok mentális egészséggel foglalkozó intézete (National Institute of Mental Health) kimutatta, hogy a dolgozók sokkal stresszesebbek, ha a munkakörnyezetük rosszul van kialakítva.
A tanulmány felújított, jobban átgondolt kialakítású épületeket hasonlított össze olyan munkahelyekkel, amelyeket rossz design jellemez. A régi, designt nélkülöző épületek dolgozói stresszesebbek még akkor is, amikor nem a munkahelyükön tartózkodnak. Olyan mennyiségű stressztől szenvednek, amely már növeli a szívbetegségek kockázatát.
„A „design” szó átfogó jelentésű: sokkal inkább egy adott probléma megoldását jelenti, mint például azt, hogy milyen színe legyen a recepció falának. A munkahely holisztikus megközelítésbe helyezésére utal” – állítja Louise Klarsten, a Colourhouse trendügynökség elnök-vezérigazgatója.
Az egészség szempontjából pedig különösen fontos, hiszen a mentális betegségek mára a betegállományok leggyakoribb okává váltak.

Talán az ipari korból a kigondolt gazdaság korába lépés miatt vagyunk képtelenek a modern kor „munkahelyi baleseteinek” megelőzésére. A jelen „védőszemüvegeit” és „védőkesztyűit” sokkal nehezebb meghatározni, mivel esetükben morális értékek játszanak közre, amelyek legalább ugyanolyan fontosak. A jól megtervezett irodák egyszerűen csak egészségesen tartják a dolgozókat.
A vonzó munkakörnyezetnek más jótékony hatása is van.
• A dolgozók, akiknek tetszik a munkahelyük, sokszor jobban meg vannak elégedve a munkájukkal is.
• A munkakeresők majdnem felének állítása szerint az iroda designja befolyásolja, hogy elfogadják-e a számukra felajánlott állást vagy sem.
• A munkahely designja továbbá hatással van kreatív és kritikus gondolkodási képességünkre is.
„Természetes fény, zajszint, hőmérséklet és levegőminőség: ezek a tényezők hatalmas befolyást gyakorolnak arra, hogy milyen mértékben érezzük magunkat produktívnak, és hogy mennyire vagyunk elkötelezettek a munkánk iránt” – mondja Tim Oldman, a munkahelyek vizsgálatával foglalkozó Leesman Index vállalat elnök-vezérigazgatója.

A munkahelyi design egy további szempontja a környezetet a vállalat márkaimázsának kiterjesztésére használja.
„A jövő irodái és irodabútorai egyre fontosabb szerepet játszanak majd a vállalati kultúra kialakításában” – állítja Derek Barker, a Haskoll design- és építészeti iroda elnök-vezérigazgatója.
Tim Oldman is hasonlóan vélekedik:
„Azt kell elérnünk, hogy a dolgozók büszkék legyen a munkahelyükre. Ebben segítségünkre lehet, ha feltesszük magunknak a következő kérdéseket: Büszkén mutatnám-e meg ezt a helyet a családomnak? Szívesen hívnám-e ide az ügyfeleimet? A vállalatok számára egészében véve fontos, hogy büszkék legyenek. A büszke alkalmazottak hűségesek; arra törekszenek, hogy minél inkább emeljék a vállalat márkaimázsát.”

A siker titka a perspektíva nagyítása: az egyéni belső terektől és design elemektől távol, az összkép láttatása. Milyen a vállalati kultúra, és melyek a célok, milyen irányban halad a vállalat? Hogy erősíti meg a munkahelyi design a vállalat belső és külső identitását? A vállalat dolgozói hogy mozognak a munkahelyen?
„A tényleges termékek és belső terek megtervezése önmagában nem elegendő. A design munkának az ügyfelek kultúrájának és céljainak teljes megértésével kell történnie – csak így járhatunk sikerrel” – állítja Beata Osiecka, a lengyelországi Kinnarps ügyvezető igazgatója.

Egy másik felmérés szerint a megkérdezett 120 000 embernek csak 52%-a gondolja úgy, hogy munkahelye kialakítása elősegíti a termelékenységet. Más szóval: az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás olyan környezet létrehozása, amely ösztönzőleg hat a dolgozókra, hogy általa kiaknázhatókká váljanak a bennünk rejlő lehetőségek. Az, hogy ez hogy valósul meg, természetesen függ a vállalat fő tevékenységétől, ám szektortól függetlenül hasonló mintázatok tapasztalhatók.
„A jövő irodáiban a hangsúly az egymással való érintkezésre tevődik majd, illetve valamennyire a feldolgozásra, a legfontosabbak mégis az együttműködés, a gyártás és az ötletek egymással történő megosztása lesznek. Innentől kezdve már csak egy lépés az értékesítés, az auditálás és a kutatás. Az irodai tereknek meg kell felelniük a különböző tevékenységekből adódó szükségleteknek” – mondja Martin Cook, az egyesült királysági BDP vállalat belsőépítészeti és grafikai tervezőcsoportjának vezetője.
– Markus Wilhelmson

Idézet:
„A tényleges termékek és belső terek megtervezése önmagában nem elegendő. A design munkának az ügyfelek kultúrájának és céljainak teljes megértésével kell történnie.”
– Beata Osiecka, a lengyelországi Kinnarps ügyvezető igazgatója

 

Tudtad?

Aszerint a felmérés szerint, amelyet a Demoskop 2013 tavaszán készített a Kinnarps számára, a dolgozók 94%-a tartja fontosnak a munkakörnyezetet a jó irodai közérzet kialakításában.

Ugyanez a felmérés azt mutatja, hogy csak minden 4. dolgozó elégedett teljesen munkakörnyezetével.

A dolgozók kreatívabban gondolkodnak, ha a munkahelyük magas plafonú. A minnesotai egyetem egyik tanulmánya szerint az alacsony plafonú irodák inkább a kritikus és konstruktív gondolkodást támogatják.

A DTAC vállalat bangkoki irodaházának – amely egy 41 szintes felhőkarcoló – 4500 munkahelye mintegy 6000 dolgozó befogadására képes. Az irodai terek az azokban elvégzendő munkának megfelelően kerültek kialakításra. Egyre többen dolgoznak az irodán kívül, és ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a rugalmas irodák iránti igény.