KINNARPS TREND REPORT 1. RÉSZ: BÖLCSŐTŐL BÖLCSŐIG

2013-09-13

KINNARPS' TREND REPORT PART 1. FROM CRADLE TO CRADLE

Hol és hogy fogunk dolgozni a jövőben? Milyen értékek vezérlik majd a társadalmat és a vállalati szektort? Széleskörű kutatást és vezető döntéshozókkal készített interjúk ezreit követően a Kinnarps felsorolja a jelenünket alakító nyolc legfontosabb trendet. Az első részt így foglalhatnánk össze: bölcsőtől bölcsőig, avagy a fenntartható környezetvédelmi felfogás jelentősége.

Az elmúlt néhány hónapban megdöbbentő jelenség volt megfigyelhető a Price Waterhouse Cooper's vállalat új, pazar londoni székházában. Az épületen olyan madarak kezdtek el fészket rakni, amelyeket a brit fővárosban évtizedek óta nem láthattunk. Ráadásul, több örökre kihaltnak hitt ritka madárfaj is feltűnt a kémények között. Micsoda váratlan és izgalmas fauna!

Mi is történt pontosan a világ legnagyobb számviteli cégénél, ami ezt előidézte?

A válasz legalább olyan egyszerű, mint amennyire reményt keltő: az irodaház megvalósításakor az építészek a legújabb környezeti megoldásokat használták. Ez az első épület Angliában, amely a világ vezető környezetvédelmi minősítő szervétől, a BREEAM-től, „Outstanding” (kiváló) besorolást kapott. Egy teljesen új újrahasznosítási felfogásnak köszönhetően a felhőkarcoló a társadalmi változást hozó új szelek, a környezetre való odafigyelés legjelentősebb példájaként említhető.

A felhők és madarak magaslatából lejjebb ereszkedve, a szellőzőcsatornákon és parabola-antennákon keresztül egészen a testületi elnök, Dennis Nally irodájáig juthatunk el. Ő ezt meséli:
„Vállalatként etikus és hiteles módon kell működnünk, amikor környezetvédelmi problémákról esik szó. A testületben nagy szükség van tehetséges munkatársakra, hogy megerősítsük a pozíciónkat az egyre keményebb versenyben. Egyértelmű, hogy a lehető leginkább környezetbarát módon kell építkeznünk.”

Ezt a gondolkodásmódot egyre több vállalat tekinti a magáénak. A társadalom lassan, de biztosan halad egy új tudatosság felé, amelyben a környezetvédelem, az etika és a fenntarthatóság egyre fontosabbá válnak az ügyfelek és a fogyasztók döntéshozásaiban.
„Magától értetődik, hogy a munkahelyeknek környezetvédelmileg fenntarthatóan kell működniük. Hiszen a munkahelyek használói egyre több igényt támasztanak” – mondja Christina Bodin Danielsson, a stockholmi egyetem stresszkutató intézetének munkatársa.

A mai felnövekvő generáció hozzáállásában történt elsősorban változás. A nyolcvanas-kilencvenes években született generáció elutasítja azokat a vállalatokat, amelyek csak képmutatásból veszik fel a zöld stílust: a fenntarthatóságnak a működés természetes részét kell képeznie, hiteles és őszinte elkötelezettségen kell alapulnia. Az említett generáció tagja még csak meg sem veszik azoknak a vállalatoknak a termékeit, amelyek ezeket az elveket nem tartják tiszteletben, nemhogy dolgoznának nekik! Ehelyett inkább hazamennek, hogy dühüket egy kommentet posztolva juttassák kifejezésre a közösségi médiában. A történelemben először fordul elő, hogy az egyszerű polgárnak ténylegesen lehetősége van hallatni a hangját és ezzel befolyásolni a vállalatok és hatóságok lépéseit olyan módon, amelyre eddig még nem volt példa.
„A vállalatok, amelyeknek nincs társadalmi felelősségvállalása, nehezen fognak a jövőben boldogulni” – vetíti előre Henrik Axell, a Kinnarps Next Office – Activity Based Working (tevékenységalapú munkakörnyezet) koncepciójának megalkotója.

A jelentéshez felhasznált interjúk készítésekor gyakran találkoztunk az ún. People, Planet and Profit (emberek, bolygó és nyereség) vagy „három P” megközelítéssel. Milyen környezeti, társadalmi és gazdasági lábnyomot hagyunk magunk után a jövő generációi számára? Hol gyártjuk a termékeket? Miből áll a gyártási folyamat? A problémát holisztikus megközelítésbe helyezve egyre fontosabbá válik a környezeti tényezőknek és annak a figyelembe vétele, hogy mi lesz a világgal, amikor mi már nem leszünk benne. Kezdjük megérteni, hogy a bolygót tényleg csak „kölcsönbe” kaptuk, és hogy ez milyen felelősséget ró ránk.
A McDonough Braungart Design Chemistry vállalat a szemléletmód egyik úttörője, a bölcsőtől bölcsőig elv megalkotója. Ez utóbbi olyan rendszer létrehozására irányul, amely nem termel hulladékot: mindent magába foglaló zárt ökorendszer. Megoldás és látásmód egyben, amely megvalósítása egyre sürgősebbé válik.
„Ma már nem tűnhet ki valaki a tömegből csupán azzal, hogy kijelenti: törődik a környezettel. Mindenkitől elvárható, hogy tegye meg a tőle telhetőt” – állítja Derek Barker, a Haskoll vállalat vezérigazgatója.

Más szavakkal: annak az ideje lejárt, amikor lelkiismeretünket még megnyugtathattuk azzal, hogy a káros kibocsátások miatt leredukáltuk az üzleti repülőutak számát. A vállalatok már a mögé a feltételezés mögé sem bújhatnak, hogy túl költségesek a környezetvédelmi befektetések. Épp ellenkezőleg! Új kutatások szerint a zöld magatartást tanúsító vállalatok tizenhatszor jövedelmezőbbek a többi vállalatnál.
Az aktív környezetvédelmi tevékenység további előnye a hasznos energia-megtakarítás. Sőt, bizonyos országokban a környezetvédelmi szempontból hatékony irodákat működtető cégek még adókedvezményben is részesülnek. A vállalatoknak ezért a versenyképesség szempontjából is nagy előnyt jelent élen járni a környezetvédelemben.
„Rá kell jönnünk, hogy a termelés során használt mely nyersanyagokból lesz a jövőben kevesebb, hiszen tudnunk kell, helyettesíthetjük-e majd ezeket. Olyan ökorendszereket is létre kell hoznunk, amelyekben a termékek könnyen lebonthatók és újrahasznosíthatók. Pénzügyi szempontból ez ma talán még nem fenntartható, de azzá fog válni, hiszen a Föld népessége a duplájára fog nőni. Fontos, hogy készen álljunk minderre” – mondja Liv Tveter, a Kinnarps norvégiai ügyvezető igazgatója.

Azok a vállalatok lesznek a jövő győztesei, akik sikeresen viszik véghez ezt a váltást, környezetvédelmi és társadalmi felelősséget vállalnak.
Egy nagy amerikai felmérés (PWC Survey Millenials at work) szerint a fiatal alkalmazottak 86 százaléka állítja, hogy munkahelyet változtatna, ha munkáltatója nem tartaná be a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kötelezettségeit.

 

A KINNARPS-NÁL ÍGY MŰKÖDNEK A DOLGOK!

Mit gondol a Kinnarps a környezetről és a fenntarthatóságról? Hogy hat ez inspirálóan más vállalatokra? Tomas Ekström környezetmenedzsernek és Elisabeth Slunge márka-/termékcsalád-/formatervezési igazgatónak tettük fel a következő hat alapvető kérdést.

Elisabeth Slunge Brand/Range/Design director                       Tomas Ekström Environmental Manager

Mit kell szem előtt tartani a környezeti szempontból intelligensebb munkahely kialakításakor?
Kérjünk környezetvédelmi minősítéseket a bútorokra és az irodai berendezésekhez használt színezőanyagokra. A vállalatok ezáltal biztosak lehetnek abban, hogy támogatják a világban a fenntartható erdőgazdálkodást, és a gyártás során nem használnak mérgező vegyi anyagokat.
Hozzuk ki a legtöbbet az irodai térből, ne hagyjunk kihasználatlanul területeket!
Elisabeth Slunge

A Kinnarps szállítóinak milyen környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelniük?
Azonkívül, hogy szállítóink betartják a svéd és az Európai Uniós szabályozásokat, minden nekünk szállított anyag Nordic Ecolabel minősítéssel rendelkezik. A szállítók és alvállalkozók, akikkel dolgozunk, csatlakoztak az ENSZ Global Compact egyezményéhez. Ez azt jelenti, hogy az emberi jogok, a munkaügyi szabványok, a környezetvédelem és a korrupció elleni harc alapelvei szerint működnek. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi és a környezeti problémák szorosan összefüggenek egymással.
Tomas Ekström

Melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyekkel környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból meg kell birkóznotok?
A Kinnarps-nál folyamatosan olyan módszerek kidolgozásával foglalkozunk, amelyek segítségével csökkenthető a gyártáskor használt vegyi anyagok mennyisége. Ezenkívül az ún. „bölcsőtől bölcsőig” szemlélet gyakorlati alkalmazására törekszünk, hogy a termékek teljes egészükben újrahasznosíthatók és újrahasználhatók legyenek anélkül, hogy ezáltal hulladékot termelnénk. Alternatívaként újabb anyagokat keresünk, hogy a jövőt újféle módon építhessük fel.
Tomas Ekström

Hogyan lehet a nyereséget fenntarthatósággal növelni?
Ügyfeleink fenntartható megoldásokat várnak tőlünk, hiszen üzleti felfogásunk egyértelműen a fenntarthatóságra épül, amelyhez a nyereség is hozzátartozik. A fenntarthatóság, mint megközelítésmód, ráadásul a magasan képzett, szakmailag kompetens munkatársakat is vonzza.
Elisabeth Slunge

Mutass be egy zöld projektet, amelyet a Kinnarps támogat!
A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN), a kihalással fenyegetett fajok vörös listájának megalkotója, szerette volna megépíttetni a legelső LEED szabványnak megfelelő Platinum minősítésű épületet. Ehhez a Kinnarps készítette az összes belső berendezést. Mint megtudtuk, a fenntartható erdőgazdálkodás (FSC) melletti elkötelezettségünkért került ránk a választás.
Tomas Ekström

Mit tesztek azért, hogy csökkentsétek az üzemeitek által kibocsátott CO2 mennyiségét?
A kinnarpi és skillingarydi üzemeinkben ma már gyártási hulladékból préselt brikett tüzelőanyagot használunk. Számításaink szerint a Kinnarps-nál így több százezer tonnányival kevesebb lett a CO2-kibocsátás. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy szivárog-e sűrített levegő valahol, és, ha igen, eltömítjük a szivárgást, hiszen a mi iparágunkban ez valóságos „energiazabálónak” számít.
Tomas Ekström