KINNARPS TREND REPORT 5. RÉSZ A pénz rideg világából a morális értékek világa felé

2013-11-19

Korábban a bérek ösztönözték leginkább a dolgozókat arra, hogy jókedvűek maradjanak. A Kinnarps trend reportjából azonban kiderül, hogy az olyan morális értékek, mint a befolyás képessége, a megerősítés és az elkötelezettség, ma már többet számítanak.

Talán könnyebb dolguk volt a munkáltatóknak, amikor még a tárgyi, prémiumalapú munkakörnyezet volt a megszokott: némi havi extra pénzzel, egy csinos kis mobiltelefonnal, egy vállalati autóval és egy síközponthoz közeli vállalati üdülővel minden el volt intézve.

Amikor azonban új generáció lép be a munkapiacra, az ipari korból a kigondolt gazdaság kora felé haladva, a vállalatok és az alkalmazottak közötti kapcsolat több aspektusa is megváltozik:

• Az alkalmazottakat motiváló problémák személyesebbé válnak, ami a tudatosság szempontjából egyre növekvő igényeket támaszt a munkáltatók felé.

• A nem tárgyi jellegű jutalmaknak egyre nagyobb értéket tulajdonítunk.

„A morális értékek jelentősége egyre nő; döntő hatást gyakorolnak a hosszú távon bevételt és hasznot felmutatni képes vállalatokra” – állítja Thomas Fürth, a Kairos Future nevű kutató- és tanácsadócég kutatási igazgatója.

A Kairos Future által végzett nemzetközi felmérés szerint a munkával való megelégedettség legfontosabb feltétele a munkahelyzet befolyásolásának képessége és a vezetőktől és a munkatársaktól kapott megerősítés, ami lehetővé teszi, hogy az alkalmazott elkötelezettnek érezze magát a munkája iránt, és élvezze azt.

A Great Place to Work nevű kutatási és menedzsment tanácsadó cég minden évben rangsorolja a legjobb munkahelyeket a világ 45 országában.

Az értékelés két harmad részt a dolgozók munkahelyi tapasztalatai alapján történik, a maradék egyharmad alapját pedig a vállalatok humánerőforrás-osztályainak és vezetőségének feltett kérdések képezik.

A nagyvállalati kategóriában a Microsoft vezeti három éve Svédország legjobb munkahelyeinek listáját. Az amerikai számítógép-óriás nem azzal érte el ezt a helyezést, hogy a legtöbb prémiumot adja; alkalmazottjai legnagyobb jutalma egy olyan érdekes állás, ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre. Svédországi dolgozói például évente három napot dolgozhatnak non-profit projekteken úgy, hogy közben fizetést kapnak. A felmérés szerint valaki arra használta ezt a három napot, hogy őssejtet adott, egy másik dolgozó alkoholproblémával küzdő rokonát támogatta, míg volt olyan, aki iskolákban és gondozó otthonokban tartott informatikaórákat.

2007 és 2010 között az SAS Institute, a világ legnagyobb magánkézben lévő szoftvervállalata foglalta el Svédország legjobb munkahelyei közül az első helyet. Ennél a vállalatnál az alkalmazottak jutalma nem a bőkezű prémiumosztás, hanem a rugalmas munkaidő, a felelősség szempontjából szabad kéz adása, a 35 órás munkahét és az otthonról történő munkavégzés támogatása.

Az SAS Institute dolgozói cserélődésének mértéke hosszú ideje mindössze két százalék – az iparágban jellemző 20 százalék helyett.

„Ami fontos az alkalmazottnak, fontos a munkáltatónak is. Az elégedett munkaerő hűségesebb és elkötelezettebb, ami egyértelmű pénzügyi hasznot jelent a munkáltató számára” – mondja Beata Osiecka, a lengyelországi Kinnarps ügyvezető igazgatója, aki hozzáteszi:

„A munkáltatók tisztában vannak azzal, hogy az alkalmazottak jelentik legfontosabb eszközeiket, vagy talán még ennél is többet: ők képezik a vállalat lelkét. Ezért minden megtesznek annak érdekében, hogy a vállalathoz vonzzák és meg is tartsák őket.”

Mégis furcsa, hogy a vezetők és a beosztottak jutalomról alkotott elképzelése között még létezik különbség.

Egy felmérés szerint a vezetők 65%-a gondolja, hogy a beosztottak pénzzel motiválhatók a leginkább, ezt a nézetet azonban a beosztottak mindössze 18%-a vallja a magáénak. Azok a munkáltatók, akik képesek felismerni az egyes alkalmazottak befolyással, megerősítéssel és elkötelezettséggel kapcsolatos igényeit, motiváltabb és elégedettebb munkaerővel számolhatnak, ráadásul pénzt takarítanak meg.

A morális értékek valorizálásának tendenciája egészében véve összhangban van a társadalmi fejlődéssel.

A jelentőség, a hitelesség és az éves jelentés szerinti minimumon túlmutató értékek elérése iránti törekvés egyre szélesebb körben elterjedt tendencia. A világ ezen részén, ahol az anyagi javaknak talán a legnagyobb szerep jut, a munkáltatók igénylik, hogy a maximális nyereségen túl valami mást is képviseljenek; a munkahelyekre ma már nem csak dolgozni járunk: hinni akarunk abban, amit csinálunk. A jelen munkáltatóinak ezért nem csupán a személyes haszon számít. A vállalati értékek jelentősége megnőtt, és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása az elmúlt évek alatt általános normává nőtte ki magát. Mindez az alkalmazottak és az ügyfelek morális értékek iránti igényének tudható be. Tim Oldman, a munkahelyek elemzésével foglalkozó Leesman Index vezérigazgatója megállapítása szerint:

„Egyre jobban értjük, milyen hatással vannak a morális értékek az üzleti működésre. A morális értékekből általában üzleti értékek kovácsolhatók.”

 

Tudtad?

Daniel Pink szerző és Al Gore egykori beszédírója több tanulmányt is készített, amelyek szerint a különböző típusú konkrét motiváló tényezők csökkenthetik a belső motivációt, ronthatják a teljesítményt, megölhetik a kreativitást és negatív irányban befolyásolják a jó viselkedést. A konkrét jutalmak az olyan nem kívánatos viselkedéseket bátorítják, mint a csalás és a megtévesztés, ami függőséghez és rövid távú gondolkodáshoz vezet.

A BlessingWhite tanácsadó vállalat által készített Foglalkoztatottsági Elkötelezettségi tanulmány szerint a munkavállalóknak csak 31 százaléka érezte úgy, hogy elkötelezett a munkája iránt.

A svéd fiatalok 90%-a gondolja úgy, hogy a személyes fejlődés a legfontosabb szempont a karrier során.