Green Sweden a Kinnarps Házban

A főpolgármester szerint Magyarország és a súlyos környezetvédelmi gondokkal küszködő Budapest sokat tanulhat Svédországtól abban, hogyan lehet összehangolni az ökonómia és ökológia, a gazdaságosság és környezetvédelem szempontjait.

Tarlós István csütörtökön a Fenntarthatóság svéd szemmel című, a zöld városi élet, kommunikáció és építkezés svéd példáit bemutató fővárosi konferencián arról beszélt: sajnos sokan hiszik azt, hogy a természet legyőzhető, pedig "a természet teljesítőképességének is vannak határai"; a mai nemzedéknek az a kötelessége, hogy élhető természetet adjon tovább az utána következőknek.

A főpolgármester azt mondta, Magyarországon a szabadságot húsz éve úgy értelmezik, hogy közben elfeledkeznek a rendről; "csak az értelmes szabadság, ami használható, a szabadságnak a renddel mindenkor párosulnia kell".

Egy égetően fontos, nemcsak Svédországot vagy Magyarországot érintő problémakör megoldásainak kereséséről van szó - mondta, és megjegyezte, Budapest "igen súlyos környezetvédelmi problémákkal küszködik", amelyek nem csak az utóbbi 20 évben keletkeztek.

Kifejtette, hogy elsősorban a vízbázisok védelméről kell beszélni, a csatornázási munkálatok befejezéséről, a szennyvizek kezeléséről, az élővizek tisztításáról, állapotának javításáról. Ezenkívül szó van a közlekedési gondokról - mondta, hangsúlyozva, hogy be kell vezetni a dugódíjat, autómentesíteni kell a belvárost. Ennek feltételei között sorolta, hogy egységes parkolási rendszerre van szükség, a város szélén és a nagy közlekedési csomópontok mentén őrzött P+R parkolókat kell létesíteni, be kell fejezni a négyes metró első szakaszának beruházását, dolgozni kell a finompor problémájának megoldásán, továbbá ki kell cserélni a közösségi közlekedési járművek jelentős részét, szabályozni kell a teherautó-forgalmat és meg kell oldani a taxisok problémáit.

Nagyon fontos, megkerülhetetlen kérdésnek nevezte a hulladék összeggyűjtésének, kezelésének, feldolgozásának kérdését. Nemcsak a szelektívhulladék-gyűjtők fontos, de másodlagos problémájáról, hanem általában a hulladékkezelésről van szó - mondta, hozzáfűzve, hogy kicsi a budapesti kapacitás, fejleszteni kell, "óriási beruházásról van szó".

Tarlós István a környezettudatos megoldások térnyerése szempontjából nagyon fontosnak nevezte a szemlélet átalakítását, "már iskolás korban el kell kezdődnie ennek a nevelésnek". Azt mondta, a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a természetet arra kaptuk, "hogy használjuk, de nem arra, hogy leigázzuk".

Köszönetet mondott azoknak a Magyarországon működő svéd cégeknek - köztük a konferenciát is szervező Electrolux, Ericsson és HAGS vállalatnak -, hogy példa értékű segítséget adnak a fővárosnak, egy környezet- és gyermekbarát módon berendezett biojátszóteret alakítanak ki a Margitszigeten. A főpolgármester szerint ez a szeptembertől működő zöld játszótér "nagyon kedves és pozitív példája annak, hogy mit is lehet tenni az utánunk jövő generáció nevelése érdekében".

Tarlós István hangsúlyozta: Magyarországnak tanulnia kell az előtte járók jó példáiból, "mi a svédektől tanulhatunk, ebben a tekintetben (is) előttünk járnak".

A konferencia megnyitóján Cecilia Björner, Svédország budapesti nagykövete elmondta: az utóbbi egy évtizedben hazájában erősödő politikai konszenzus alakult ki a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében; a politikusok, vállalatok és egyének összefogásának eredményeként Svédország élen jár a fenntartható fejlődésben. Utalt arra, hogy Stockholm lett tavaly Európa első "zöld fővárosa".

A svéd és magyar szakemberek részvételével tartott konferenciát a Váci úti Kinnarps-irodaházban rendezték meg. A svéd Kinnarps Skandinávia legnagyobb irodabútor-gyártója, és az Európa több országában is sikeres "next office" koncepció magyarországi képviselője. Ennek a koncepciónak megfelelően lett kialakítva a legszigorúbb ergonómiai követelményeknek is megfelelő, a legfejlettebb telekommunikációs technológiákkal ellátott, 2006. októberében megnyílt belső átriumos Kinnarps House.

Budapest, 2011. június 9., csütörtök (MTI)