Alexander Wallberg, aki a Formatervezői és Iparművészeti Iskolában szerzett doktori fokozatot, és Emma Wedel, aki mesterfokozattal végzett a göteborgi Üzleti, Kereskedelmi és Jogi Iskolában.

Hídépítés a dizájn számára

Fontos a nyelv a sikeres dizájnhoz? Pont így gondolja az az úttörő munkát végző göteborgi csoport, amely egy új, kutatásalapú oktatóprogramban kognitív és lingvisztikai hidakat épít, összekapcsolva ezzel az üzletet és a dizájnt.

„A nyelv és a kommunikáció központi eleme a formatervezés folyamatának – hangsúlyozza Ulla Johansson üzemgazdász, a működését nemrégiben megkezdő göteborgi Business & Design Lab tanára. – Míg a közgazdászok számokban és szavakban gondolkodnak, a dizájnerek megközelítése imaginatív, vizuális. Ők főleg képekben gondolkodnak.”

A göteborgi Lindholmen campuson találkoztunk, a folyóparti régi hajógyártó- és javító negyedben épült új városi tájképben. Az „Üzlet és dizájn” elnevezésű új, kétéves mesterképző program az Üzleti, Kereskedelmi és Jogi Iskola (Handels), valamint a Formatervezői és Iparművészeti Iskola (HDK) közös projektjeként valósul meg. Mindkét iskola a Göteborgi Egyetem része. A program tavaly ősszel indult húsz diákkal, akik mind végzett közgazdászok vagy dizájnerek.

„Mindez azonban egy teljesen más épületben kezdődött meg” – teszi hozzá Ulla.

A két intézmény között félúton, Göteborg belvárosában áll az a jól ismert ház, amelynek a lakosok körében egyszerűen csak Győzelem a neve. Amikor ez üresen maradt, a Handels rektora megállapodott a HDK vezetésével abban, hogy az épületet egy ideig a dizájn és a menedzsment tantárgyának összekapcsolására fogják használni a termékeny kreativitás szellemében. Ulla Johansson, aki addig a Växjői Egyetemen a dizájn és a közgazdaság közötti hasonló párbeszédek kialakításával foglalkozott, 2006-ban csatlakozott a programhoz, és ettől kezdve a tervezés is felgyorsult.

„Alapvető fontosságú volt, hogy kreatív és kutatásbarát környezetet hozzunk létre – magyarázza Ulla. – Mivel ez egy új terület, fontos, hogy hozzákapcsoljunk minden jól kidolgozott idevágó szaktudást.”

Problémaalapú tanulás
Az egyik alapelv a problémaalapú tanulás, vagyis a diákok munkájának nagy részét valós projektek alkotják. Ezt a megközelítést néhány partnercég társulása segíti. Az intelligens projektek közös platformot biztosítanak a diákok számára ahhoz, hogy a képzettségükből adódó tudáskultúrájuk különbözősége dacára együttműködjenek. A partnercégek, amelyek között mindenféle méretű vállalkozás megtalálható, erőforrásaikkal is hozzájárulnak a munkához.

„Például ők végzik a projektmenedzselést a diákok intelligens besorolása érdekében” – mondja Henning Eklund tanulmányi vezető, aki a HDK-n tanult ipari formatervezést. A partnercégek között a gépkocsi- és alkatrészipar, valamint a kommunikációs ágazat képviselői egyaránt megtalálhatók.

Az első év forradalmi jelentőségű volt a diákok számára. A HDK-ról doktori fokozattal érkező Alexander Wallberg úgy látja, hogy elsősorban a módszeresebb és stratégikusabb érvelés technikáját sajátította el. Dizájnerként nagyon intuitív volt a hozzáállása, az érzéseire támaszkodott. „Ugyanakkor kevesebbet foglalkoztam a magyarázással és az indoklással.”
A Emma Wedel épp az ellenkező irányból érkezett. Ő a Handelsen szerzett mesterfokozatot, ahol nem sokat foglalkoztak az intuitív szemponttal.

„A reveláció erejével hatott rám a felismerés, hogy nem kell mindent elemezni – meséli. – Lehet az ember szabadabb, magabiztosabb. Emellett a formatervezés folyamatának nagy része közvetlenül átalakítható stratégiai munkává.”

Közös megközelítés
Pontosan ezek az eltérő kiindulópontok alkotják a hiányzó láncszemet a kortárs dizájnban, vélekedik Kersti Sandin, aki ugyancsak jelentős szerepet játszik a programban. A HDK egykori környezettervezés-tanárát sikeres dizájnerként és vállalkozóként szerzett saját gyakorlati tapasztalatai vezették el az új képzési program transzdiszciplináris tudásanyaga nagy részének kidolgozásához. „A különböző szakemberek gyakran vesznek részt a formatervezés folyamatában, de nem rendelkeznek teljes áttekintéssel – hangsúlyozza Kersti.

– Ezt a szakadékot kell áthidalnunk.” Ez persze nem azt jelenti, hogy a közgazdászokból dizájnerek váljanak, és fordítva. Csupán a közös megközelítésben kell gyakorlatot szerezniük.

A Söderberg Alapítvány 40 millió svéd koronás (1,1 milliárd Ft) adományának köszönhetően a képzési program egy külön tanszéket kapott, amelynek felállítása cikkünk írásakor is folyamatban van. Közben pedig teljes gőzzel folyik a Győzelem nevű ház felújítása, ahol az egész elgondolás született.

A transzdiszciplináris találkozóhely arculatát a beltér fogja meghatározni. Az épület teljes földszintjét átalakítják egy inspiráló hatású dizájntársalgóvá. A Lindholmban kialakított átmeneti tárgyalóteremben máris kézzelfogható vibrálás érezhető.

Ingrid Sommar