A Louisiana kiállítása az építészetet élő gépezetként láttatja

Zöld építészettel a jövőért!

A zöld építészet fontos tényező a jelenlegi pénzügyi és klímaválságban. Az ökológiailag fenntartható építés hosszú időn át csupán a nonprofit szervezeteket és a kormányokat érdekelte, mára azonban az egész társadalmat foglalkoztatja a kérdés.

A holnap felhőkarcolóinak homlokzatát a város levegőjét tisztító moha borítja majd és napenergia fűti őket; az év- és napszaknak megfelelően változtatják színüket; néhány emeleten csak fák és bokrok lesznek, melyek energiát termelnek, és megfelelő mikroklímát biztosítanak a madaraknak és egyéb állatoknak.

Ilyen jövőképet mutattak be a "Zöld építészettel a jövőért" című kiállításon a Koppenhága közelében található Louisiana Modern Művészetek Múzeumában a nyáron.

„Hogyan viszonyulunk a klímaváltozás kérdéséhez, ha úgy tűnik: az érem egyik oldalán a végítélet napja, a másikon pedig a csoda van?” – kérdezte Poul Erik Tojner, a múzeum igazgatója, és Kjeld Kjeldsen, az intézmény kurátora a kiállítás megnyitóján. – „Múzeumként nem tudunk kielégítő válaszokat adni, teljes megoldásokat kínálni. Kérdéseket azonban feltehetünk, és teret biztosíthatunk számos újítónak és szakembernek.”

A kiállítás perspektívái több évtizednyire a jövőbe nyúlnak. Az építészetet élő gépezetként, a városokat új szerkezetekként, az épületeket „intelligens” létesítményekként láttatja. Vagyis nemcsak hogy energetikai szempontból önellátók, de környezetüknek is hasznára válnak, hozzájárulva a biodiverzitás és a tisztább levegő biztosításához.

Az építészek ma már tudnak olyan épületeket tervezni, melyeket az elkövetkező nemzedékek „újraprogramozhatnak” műszakilag és funkcionálisan egyaránt. Az indusztrialista építészek megalkották „a forma követi a funkciót” formulát. „Lehet, hogy nekünk most egy új jelszót kell alkotnunk: »a formának követnie kell a fejlődést«” – véli Tojner és Kjeldsen. A zöld építés iránti érdeklődés betört a mindennapi életbe is, mivel az innovatív műszaki megoldások egyre hozzáférhetőbbé válnak. Az építőipar is jelentős tényező.

„Az USA-beli Környezettudatos Építés Egyesülete (Green Building Council) szerint az épületek felelősek az Egyesült Államok teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyharmadáért, és a villamosenergia-fogyasztás 70%-áért. Ezek az adatok a világ többi részére is vonatkoztathatók.”

A világ legzöldebb háza
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Megőrzési Központjának megépítése a svájci Glandban komoly és ambiciózus projekt, melynek befejezését 2010 márciusára tervezik.

Az IUCN - az egyik legrégebbi, legelismertebb, 160 országban állami szinten működő környezetvédelmi hálózat - új székházat kap, amely a tervek szerint a világ legzöldebb épülete lesz. (A Kinnarps Magazin a 10. számában számolt be a projektről.) Egyebek mellett megújítható energiaforrásokból, elsősorban geotermikus és napenergiából fedezik majd az energiaszükséglet mintegy 85%-át. Az IUCN a Kinnarps-ra bízta az épület bebútorozását és berendezését.

„Nemzetközi kirakatot hozunk itt létre – magyarázta Julia Marton-Lefevre, az IUCN vezérigazgatója, mikor döntésüket a múlt tavasszal bejelentették –, és csak akkor érhetjük el maradéktalanul céljainkat, ha olyan partnerekkel dolgozunk, akik számára az ökológiai fenntarthatóság fontos szempont.”

A IUCN projektelképzeléseivel összhangban a Kinnarps is elindította saját kampányát „Gondolkodjon zölden. Takarékoskodjon a pénzével.” mottóval. A kampány négy fő területre összpontosít: helyiségtervezés, világítás és energia, tárgyalástervezés és minőség. A Kinnarps segít ügyfeleinek zöldebb, hatékonyabb munkahelyeket teremteni, a természetes fényt kihasználva, energiatakarékos alternatívákat alkalmazva megoldani a világítást, zöldebb és testreszabottabb elképzelésekkel előállni a tárgyalásokon, és megérteni azt, hogyan válik a hosszú távú, tartós beltéri megoldások hasznára kezdettől fogva a kitűnő minőség és rugalmasság.

A város, a klíma és az anyagok
A Louisiana Zöld építészettel a jövőért kiállításán az építészet keveredik a tudománnyal, a politikával, az etikával és a társadalmi elképzelésekkel. A meghívottak között négy innovatív nemzetközi építészeti cég, az Ecosistema Urbano, a Foster + Partners, az R & Sie(n) és a Philippe Rahm szerepel társkurátorként, hogy perspektívát álmodjanak a város, a klíma és az anyagok témájában. Azonos témák kapcsolódnak az IUCN glandi épületéhez is, bár itt gyakorlatibb szinten. Energiafogyasztás szempontjából például egy épület hűtése gyakran nagyobb gondot jelent, mint ugyanannak az objektumnak a fűtése. Az IUCN új Megőrzési Központja erkélyeket és állítható redőnyöket alkalmaz majd a hő kívül tartásához a nyári hónapokban, és ugyanezzel járul hozzá a napenergiával való passzív fűtéshez télen. A mesterséges fény szükséglete az épületen belül a felhasználható természetes fény mennyiségének függvényében csökkenthető. A költségek alacsonyan tartása is rendkívül fontos.

„A költségvetésünk ugyanolyan, mint húsz évvel ezelőtt, jelenlegi irodáink építésekor – jegyezte meg Merja Murdoch, az IUCN központi adminisztrációjának vezetője a létesítmény terveinek bemutatásakor. – Nem csupán jövőbeli energiaköltségeinket csökkentjük tehát, hanem ugyanezt tesszük az építési költségek terén is, amelyek két évtized alatt nem változtak.”

INGRID SOMMAR