A valószínűleg legismertebb svéd feltaláló, Alfred Nobel

Formatervezés – az élet sója

Honnan származnak a legjobb találmányok? A németek a röntgensugarakkal, a norvégok eredeti sajtszeletelőjükkel, az amerikaiak pedig a telefonnal büszkélkedhetnek. De mit mutathatnak fel a svédek saját ötletükként?

Számos klasszikus háztartási és iparcikk származik Svédországból. Az olyan, mindenki számára ismerős termékek, mint a cipzár, a franciakulcs, a számítógépes egér és a szinte minden hűtőszekrényben megtalálható Tetra Pak dobozok mindmind svéd találmányok, a könnyűbetonnal és a csecsemők számára cumival ellátott műtős altatómaszkkal egyetemben.

Mindennapi életünket jelentős mértékben befolyásolja a svéd design, bár ezt gyakran nem is tudjuk. Ha arra gondolunk, hány embert tart életben az inzulin vagy a szívritmus-szabályozó, aligha jut eszünkbe, hogy mindkettő feltalálójának Svédországban ringott a bölcsője. A Tetra Pak tejesdoboz a praktikum megszemélyesítője, mely egy jövőbe látó svéd agyából pattant ki.

Évente figyel a világ egy híres svéd, Alfred Nobel nevére, aki a dinamit feltalálása mellett, létrehozta a nevét viselő díjat. Honfitársa, Anders Celsius neve a leggyakrabban hallhatók közé tartozik: hisz minden időjárás-jelentésben elhangzik, hány °C várható.

A találmányok és formatervek sorába sok minden beletartozik, a leghétköznapibb használati cikkektől egészen az ipar és gazdaság mérföldköveiként számon tartott dolgokig. Olyan termékek, melyek gyakorta váltak a nemzetközi piac nagy horderejű alkotóelemeivé, s melyek által mind feltalálójuk, mind származási helyük reflektorfénybe került.

Amennyiben a szükség a találékonyság szülőanyja, egészen biztos, hogy a műszaki érzék az édesapja. Ha ez nem így volna, ma valószínűleg nem ismernénk a villámzárat, a franciakulcsot, a lisztosztályozót és a telefonkagylót. A feltalálók, Gideon Sundbäck, Johan Petter Johansson, Gustaf de Laval, Lars Magnus Ericsson és kollégáik közös jellemzője a tudásszomj, a kíváncsiság, a kísérletezőkedv, a szaktudás és a türelem.

Ezek rendkívül értékes tulajdonságok. A versenyben maradás számos akadálya, időbeli korlátja emberfeletti türelmet igényel. Számos ötlet várja íróasztalfiókba zárva, mikor jön el számára a megfelelő idő, mivel a szükséges technológia vagy anyag még nem létezik. A jövőbe tekintés egyben azt is jelenti, hogy a tervező megérzi a leendő felhasználók szükségleteit, és rájön, hogy mi válhat hasznossá a későbbiekben. Az előretekintés légköre roppant hasznosnak bizonyult a tehetséges, elhivatott svéd nők és férfiak számára, így 1739- ben létrejött a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, mely a kutatás szervezését, rendszerezését tűzte ki céljául.

Megszületett a svéd tudományosság. Ebben az időszakban működött az egyik legismertebb svéd tudós, Carl von Linné is, valamint Christopher Polhem, a termékeny feltaláló-indusztrialista, aki sokoldalú lángészként csatornákat, zsilipeket, gátakat, hidakat, szövő- és kötőgépeket tervezett. Ő olyan, mint egy svéd Brunel!

A XIX. század végén, a nagyfokú iparosodásnak köszönhetően Svédországot elöntötte a szabadalmaztatott invenciók hulláma; e találmányok közül sok szerzett nemzetközi hírnevet a későbbiek során. Egy évvel a telefonkagyló feltalálása (L. M. Ericsson) után megalakult a Svéd Feltalálók Szövetsége, 14 év elteltével pedig elindult világhódító útjára a cipzár. Elméletben létezett már a villámzár, de az első működő példányt egy Amerikában élő svéd, Gideon Sundbäck szerkesztette meg. 1914-ben megkapta az amerikai szabadalmat, és még abban az évben beindult a gyártása is. A cipzár kialakítása és szerkezete azóta változatlan.

A XX. században számtalan egyéb leleményes szerkentyű látta meg a napvilágot az Egyesült Államokban. Ilyen volt például az elektromos porszívó. Az első igazán használható házi porszívó készüléket azonban a svéd AB Lux cég (a későbbi Electrolux) fejlesztette ki, mivel az amerikai változat túlságosan nagy és ormótlan volt. Amerikában árulták először viaszos papírcsomagolásban a tejet. Az ötletet Erik Wallenberg és Ruben Rausing tovább finomította, olcsóbbá tették a megvalósítást, s az eredmény: valószínűleg a XX. század legforradalmibb, legszélesebb körben használt, üzletileg legsikeresebb svéd ötlete, a Tetra Pak lett. Ezt követően még számos iparcikk hagyta el a svéd kutatók és feltalálók műhelyeit, hogy a világpiac tömegtermékévé váljon, mint például az automata biztonsági öv, a hátrafelé néző autós gyermekülés és a kézi porszívó.

Svéd gyökerű gyógyászati, technológiai fejlesztések közé nem csupán a béta-blokkolókat, az ultrahangot, a digitális hallókészüléket és a művesét sorolhatjuk. Doktor Rune Elmqvist 1958-ban ültette be első betegébe az általa kifejlesztett szívritmus-szabályozót. Az apró, akkumulátorokkal hajtott motor a szívizom összehúzódásait stimulálja, és ezzel számos szívbeteg számára teszi lehetővé, hogy normális életet éljenek. A Losec nevű gyógyszernek köszönhetően ugyanez érvényes számos gyomorfekélyben szenvedő emberre is. A kutatási program 1964- ben indult, amikor is becslések szerint a lakosság 10-15 százalékát fenyegette a veszély, hogy előbb-utóbb kifejlődik szervezetében a kór. 1988-ig, amikor a Losec a svéd piacra került, a projektet többször is a berekesztés veszélye fenyegette. Kiszivárgott például, hogy a kifejlesztett anyag mérgező, és a szükséges változtatás rengeteg időt igényel. A mintegy 150 kutató és műszaki szakember azonban végül sikerre vitte az elképzelést, és a Losec ma az egyik legkelendőbb gyógyszer a világon.

A találmányok rendszerint az emberi szükségletekhez igazodnak, kéz a kézben a technológia fejlődésével. Nem láthatunk a holnapba, egy azonban biztos: még sok svéd találmány, köztük számos forradalmi jelentőségű lát majd napvilágot a jövőben.

Susanne Helgesson