Sokak hasznára

Mindannyian tisztában vagyunk, hogy mind a technológia, orvostudomány és ipar területén folytatnak kutatásokat, amelyek javítani akarják a világot és sok ember számára növelni az életminőséget. De már sokkal kevesebbet tudunk arról, hogy a munkakörnyezetünk hogyan befolyásolja a jó közérzetünket és a cégek teljes gazdasági teljesítményét (és ebből kifolyólag az országét is). Alexandra Moore belsőépítész és kutató erről többet tud mondani nekünk.

Tizennyolc hónappal ezelőtt, egy hűvös februári estén a Stockholmi Bútorkiállítás alatt, egy fontos rendezvényt tartottak a város koncerttermében. Az ipari szféra számos képviselője volt jelen a majdnem ezer főt számláló közönség soraiban, amikor is bemutatták az öt legrangosabb svéd tervezési díj nyertesét. Az egyik legjobban várt díjat Alexandra Moore kapta, aki belsőépítész, közgazdász és doktorátust végző diák, aki megpályázta a 250 000 svéd korona értékű Jarl Andersson ösztöndíjat: ezt a Kinnarps alapítója hozta létre 1999-ben azzal a céllal, hogy támogassa a jövő munkakörnyezetébe helyezett jövőbelátó ötleteket és koncepciókat. A zsűri azt a pályázót részesíti előnyben, akit szenvedélyesen érdekel a munkája, és amely iránt érdeklődést mutatnak az építészek és mások, akik a belsőépítészet területén dolgoznak, továbbá sokak számára hasznos lehet.

Ezáltal a hangversenyterem reflektorfényei a mi jelöltünkre irányultak, aki csendben hallgatta a zsűri döntését. „Alexandra Moore kutatási projektje a » A jó közérzet tervezési tényezői munkahelyi környezetben « címmel feltárja a kortárs társadalmunk legnagyobb problémáit - amely nem más mint a munkahellyel kapcsolatos betegségek. A díjat odaítélő bizottság egybehangzóan megállapította, hogy a szilárd elkötelezettségének és szakmaközi (traszdiszciplináris) meglátásának és kutatás területén szerzett tapasztalatainak köszönhetően Alexandra Moore új szemlélettel járult hozzá az egészségesebb munkakörnyezet kialakításához, amelyben az egyéni energiát sokkal hatékonyabban lehet hasznosítani.”

Alexandra Moore a díj átvételét követően így nyilatkozott: „Ez nagy megtiszteltetés volt a számomra, és jó adag szerencse is, mivel ez a díj lehetővé teszi számomra, hogy folytassam a projektemet. A kutatás egy hosszú és költséges folyamat, és nehéz pénzeszközöket szerezni annak ellenére, hogy ez a téma fontos kellene hogy legyen nagyon sok ember számára.”

Fontos az alkalmazottak számára, aki boldogabban mehetnek munkába, a cégek számára, mivel a munkaerő megnövelheti a teljesítményét, valamint hosszú távon az egész ország GDP-je (bruttó hazai termék) szempontjából is. Főleg abban az időben, amikor a munkaképtelen beteg dolgozók száma olyan drámai mennyiséget ért el. Tehát a jelenlegi munkakörnyezet-kutatás figyelembe veszi a termelékenységet és a költséghatékonyságot is, alapmottója lehetne akár a következő is: sokkal jobb kreatívnak és harmonikusnak lenni, mint feszültnek és kiégettnek!

Az első megvalósítandó projekt a Jarl Andresson díjnak köszönhetően egyike azoknak a tanulmányoknak, amely az általa vizsgált témakörökből ered: röviden leírva ennek célja tesztelni a különböző tervezési tényezőkombinációkat, és megfigyelni milyen hatással vannak ezek az alkalmazottak jó közérzetére a nyitott terű irodákban. Konkrétabban, megvizsgálta a TeliaSonera ügyfélszolgálati központjának alkalmazottait Svédországban. Ez egy nagyszabású kísérlet volt egy valós környezetben, amely sokkal hitelesebb és realisztikus eredményeket hozott - a valósággal való kapcsolat a projekt erősségének és kivételes tulajdonságának is számított. Hiszen a legtöbb kutatási kísérletet laboratóriumokban végzik szimulált környezetekben.

„A kutatásom legfontosabb aspektusa az volt, hogy milyen hatások érik a jó közérzeti szinteket és a munkateljesítményt. Hogyan lehet fokozni az energiát, hatékonyságot és elköltezelettséget olyan tervezési tényezőkkel, mint a fény, a hang és a szín. A cél, több érzék ösztönzése a megfelelő módon” - hangsúlyozza Alexandra.

Hogy vezette ezt az eseti kutatómunkát, és milyen következtetéseket vont le a Jarl Andersson díj együttműködési kezdeményezés és a Kinnarps Belsőépítészeti Akadémia között, amelyet Svédország Építészei szerveznek? Az irodai környezetet változtatta számos tényező kiválasztott módon történő kombinálásával különböző időközökben, amelyeket szünetek választottak el egymástól. Ez magába foglalta a szándékos légkörcserét a helyiségben, kombinálva a meleg vagy hideg színek teljes skáláját két különböző fényerősséggel és hangszinttel. Ezzel egy időben a személyes tárgyakat vagy a helyükön hagyták az adott munkahelyen, vagy elvitték azokat. Minden egyes kombináció után mérték a résztvevők reakcióit egy speciálisan megszerkesztett felmérés segítségével, amelyet később elemzésnek vetettek alá: ez kimutatta, hogy a különböző tervezési tényezők a fizikai környezetben határozottan befolyásolják a jó közérzetet. A színek hatással vannak a közérzetünkre, de leginkább az energiaszintekre, miközben a személyek elhelyezkedése a helyiségben fontos a beilleszkedési érzetük szempontjából, és a személyes tárgyak jelenléte növelte a kényelemérzetet. Szintén kimutatták, hogy fontos az, hogy az emberek pihentetni tudják a szemüket valami kellemes dolgon, mint például a kilátás az ablakon, zöld növények és műtárgyak.

De ne úgy képzeljék el, hogy hirtelen nagy iramban megemelik az alkalmazottak hatékonyságát csupán azzal, hogy egy háttérfalat meleg színre festenek. Még akkor is, ha viszonylag kis változtatások meglepő eredményeket hozhatnak, ehhez a tervezési tényezők és a kényelemérzet közti viszony mélyreható ismeretére van szükség. Szükséges létrehozni egy irányításirendszert, amely alkalmazható és testre szabható minden vállalatban és szervezetben. És éppen szeretné Alexandra Moore tovább vizsgálni és kutatni. Ő ezt az időigényes munkát még egy részmunkaidős állással is kombinálja a Tema Arkitekter társaságnál, amely tevékenységgel nem szándékszik felhagyni, mivel az ipari szférában már kialakított kontaktusok felbecsülhetetlen értékűek a fejlesztési vonal megtartásához.

Az általa folytatott eseti vizsgálatokban, amelyek segítenek majd neki végleg megvédeni feltevéseit, Moore reméli, hogy párhuzamot vonhat a kényelemérzet, költséghatékonyság és termelékenység között, valamint hosszabb távlatokból is megtekintheti ezt a kapcsolatot, és olyan következtetéseket vonhat le, amelyek a társaságok vezetői javának felkeltené a figyelmét. A végső eredmények a közeljövőben állnak majd rendelkezésre. „Minden attól függ, hogy milyen sikerrel tudok majd új támogatást szerezni a kutatásomhoz” - mondja a munkakörnyezet jövőbeli doktora.

SUSANNE HELGESON