A mobilitás fontossága

Az ember teste nem érzi jól magát, ha egyfolytában ülnie kell. Mozgásra „szolgál” ugyanis, és ezt hamar tudtunkra is adja. Tiltakozik megmerevedett ízületek, hát-, váll- és csípőfájás formájában. Ám továbbra is a számítógép vagy vezérlőpult előtt kell ülnünk, mivel a fizikai munkát gépek végzik. Ugyanakkor otthon is épp eleget ülünk: az interneten intézzük a bevásárlást, e-mailben kommunikálunk – még csak a legközelebbi postaládáig sem kell elsétálnunk. Persze, ha sportolni vagy edzőterembe járunk, az jól ellensúlyozza az ülő életmódot, de jut-e erre elég időnk és energiánk?

Amikor az ergonómus szakemberek (görögül ergon = munka, nomia = tudás) mintegy fél évszázaddal ezelőtt először kezdtek foglalkozni a termelőszektorral, elsősorban a szerszámokra és a nehéz munkafolyamatok monoton mozdulataira összpontosítottak.

Az irodákban kezdetben csupán az ülés ívének, a háttámlák dőlésszögének, a könyök és a nyak tartásának stb. szenteltek figyelmet. Az irodai dolgozók csak az 1990-es években váltak az ergonómiai kutatás kiemelt tárgyává, miután minden munkahelyen megjelentek a számítógépek. S most, tizenöt év elteltével, a fő kérdés a mobilitás, legalábbis Peter van Scheijndel véleménye a következő:
„Egyre több ember dolgozik irodában, ugyanakkor otthon is egyre több irodai munkát végeznek. Az emberek egyre kevesebbet mozognak.Az ülő életmód ma már valós egészségi problémát jelent. Ezért fontos, hogy a bútorok mozgásra ösztönözzenek.”

Az ergonómusként dolgozó Peter van Scheijndel résztulajdonosa a holland VHP Ergonomics cégnek, melynek mintegy 25 alkalmazottja ergonómiai kutatásokat javasol, tervez és hajt végre. A szakember szerint Skandinávia, Hollandiával együtt, élen áll az ergonomikus kialakítású irodabútorok fejlesztésében.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogyan felelhet meg egyazon szék az összes „embertípusnak”, de már ezen a téren is jelentős sikereket értek el. Az irodaszékek egyre inkább „állíthatóvá” válnak.Van Scheijndel azonban egy nagy problémára hívja fel a figyelmet: az emberek nem élnek a lehetőségekkel. A felhasználók 80 százaléka nem vesz tudomást a szék kínálta állítási lehetőségekről, vagy nem érti ezek mibenlétét.
„Ha az irodai alkalmazottak hatékonyabban használnák a bútorokat, kevesebb munkahelyi baleset történne, jobb munkakörnyezet alakulna ki, kevesebb napot töltenének a dolgozók táppénzen, s így végső soron gazdaságosabban működne a cég.
Napjainkban sokat hallani az irodaszékek FreeFloat beállításáról és szinkronmechanikájáról. Dióhéjban: szinkron mechanika használata esetén a háttámla és az ülés mozgása automatikusan össze van hangolva. Az általuk bezárt szög lazán és rugalmasan követi a széken ülő személy mozgását, például amikor az hátradől a széken. Ennek köszönhetően a csípőízület is mozog, aminek egészségi szempontból jótékony hatása van. Még kedvezőbb lenne a hatás, ha az ülés bizonyos mértékű szabad billenő mozgásra is képes lenne. Pontosan erre szolgál a FreeFloat beállítás, mely további mozgásra készteti a széken ülő személy csípőjét, combját és hátát. Van, akiben ez némi bizonytalanságérzetet kelt, és szinte mindenkinek időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja.” És mi a véleménye Peter van Scheijndelnek a Kinnarps új 9000-es szériájáról?
„Tökéletesebb lett a karfa, és jól láthatók az egyes beállítások vezérlőelemei. Ez fontos, mivel az állítási lehetőségeket kevésbé használják, ha nem látják őket. Ergonómiai szempontból alapvető kérdés, hogyan vehetők rá a felhasználók a szék állítási lehetőségeinek használatára.”

Az állítható magasságú íróasztalok Skandináviában már jobban elterjedtek, mint Európa többi részén. Hogyan vélekedik erről a hágai szakember?
„Küzdenünk kell az »ülő magatartás« ellen. Aki munka közben időnként feláll, illetve leül, az legalább egy keveset mozog a nap folyamán. Az ergonómiai vizsgálatok szerint ülés közben az ember folyamatosan arra törekszik, hogy változtasson testhelyzetén. Az állítható magasságú asztalok tért nyitnak ennek a nyilvánvaló mozgási igények.”

Más szóval, a mobilitás valóban elsőrendű fontosságú.
Peter van Scheijndel végezetül rámutat arra, hogy az irodabútorok esetén alkalmazott ergonómia nem pusztán kényelmi kérdés, hanem a termék teljes életciklusát át kell fognia. A végfelhasználó ergonómiai szempontjai mellett arra is kell gondolni, aki a bútort gyártja vagy összeszereli, tisztítja, illetve az irodába szállítja.
„A Kinnarps új íróasztalai azért is híresek, mert mindössze harmadannyit nyomnak, mint elődeik. Ez fantasztikus eredmény. Manapság teljesen megszokott, hogy legalább kétévente más helyre költözik az iroda, ezért a súly sokat számít, és nem csupán ergonómiai szempontból.”
Lotta JOnsson