Mobilis dolgozók, rugalmas irodák

A gyorsan növekvő irodabérleti díjak az irodaterület még hatékonyabb kihasználására ösztönöznek. Az irodán belül és kívül egyaránt növekszik a mobilitás. Mindez nagy gonddal kidolgozott belsőépítészeti megoldásokat és még több rugalmas bútort tesz szükségessé.

Az irodaterület díja annyira megemelkedett, hogy mind több cég kényszerül irodái méretének csökkentésére. Az Egyesült Államokban indult folyamat mostanra a világ egyéb nagyvárosaiba is eljutott.

Néhány évvel ezelőtt egy normál irodai munkahely körülbelül 10 négyzetméteres lehetett. Mára ez a terület a felére zsugorodott. A jelek szerint Európában a leginkább az Egyesült Királyságban érezteti hatását ez a tendencia.
„Nagy, nyitott terű irodáink vannak, melyekben folyamatosan szűkült az egy munkahelyre jutó tér. Mára elérkeztünk oda, hogy nem lehet tovább zsugorítani az egyes munkahelyek, közlekedőterek, tárolók területét” – jelentette ki Alexander Gifford, a Kinnarps egyesült királyságbeli vezető dizájnere.
Jelenleg munkahelyenként 4 négyzetméternél tartunk. Ennél kevesebb már nehezen elképzelhető. Az irodák mégis tovább zsugorodhatnak, mivel a dolgozók egyre inkább mobilissá válnak, az egyes munkahelyek pedig mind kevésbé tartoznak majd egyetlen személyhez. Egyszerűbben fogalmazva: a jövőben nem mindenkinek lesz szüksége saját íróasztalra.

Az irodai környezet egyre kompaktabbá tételére irányuló tendenciának azonban számos ütközőpontja van. Az egyik legszembeötlőbb jelenség az íróasztalok zsugorodása. A terpeszkedő sarokasztalok kora lejárt – jóval kisebb munkafelületű, négyszögletes íróasztalok váltják fel őket. Ezek hossza 120– 180 cm között változik, mélységük 80 vagy legfeljebb 90 cm. Az asztalfelület szükség esetén mobil tárgyalóasztalokkal bővíthető, melyek rugalmasabb elrendezést tesznek lehetővé.
A kisebb asztalok azonban problémát jelentenének, ha közben a számítógépek mérete nem csökkenne. A mai síkképernyős monitorok és laptopok viszont jóval kisebb helyet igényelnek, mint a régi, behemót CRT-monitorok.
A hatékonyabb térkihasználás folyománya, hogy az emberek közelebb dolgoznak egymáshoz. Ez persze a belsőépítészek munkáját is nagymértékben befolyásolja.
A térelválasztókkal, szövetekkel történő hangtompításnak egyre nagyobb a jelentősége a munkát zavaró tényezők kiküszöbölésére szolgáló eszközök között. Ma már a térelválasztók, sőt még a szekrények hátfala is új, jó hangelnyelő tulajdonságú anyagokból készül.
További problémát jelent az új irodák nagy üveges terein áthatoló napsütés: a bútoroknak úgy kell állniuk, hogy a fény ne vetüljön közvetlenül a monitorokra.

Az új technológia nem képzelhető el kábelek nélkül. Ezek rendben tartása újabb megoldandó kérdést jelent. A nyitott terű irodákban elengedhetetlen a hatékony kábelvezetés. Kábelekkel ugyanis a vezeték nélküli megoldások korában is számolni kell, hiszen a számítógépek és perifériák számos töltőkészülékének és transzformátorának csatlakoztatására továbbra is szükség van.
Általában véve, az összezsugorodott terek több fejtörést okoznak a tervezőnek: merre haladjanak a fő közlekedőutak, hogy senkit se zavarjanak; hova kerüljön a különböző feladatú dolgozók munkahelye a nyílt terű irodában; hol legyenek a pihenőhelyiségek stb.
„Igazi kihívást jelent, hogy a terek csökkenését hasznunkra fordítsuk. Kompaktabb irodában ugyanis javulhat az emberek közötti kommunikáció” – mutat rá Alexander Gifford.
Az irodák mind nagyobb részét alkotják a közös területek, melyek jelentősége egyre nő. A kis, csendes telefonszobák, a kávézóhelyiségek, a tárgyalótermek, a nyomtatók és egyéb irodagépek számára fenntartott területek mindinkább stratégiai helyekké válnak.
„Ha lemondunk a nagy íróasztalok alkotta személyi munkahelyekről, annál kényelmesebbé kell tennünk a környezet egyéb részeit. A pihenő és tárgyalóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az emberek jól érezzék ott magukat, és a hely ösztönözze őket a kommunikációra” – hangsúlyozza Gifford.

Az új irodai környezetek felhasználói számára mindez kisebb forradalmat jelent. A zsugorodó munkahelyekkel csökken az iroda dolgozóinak privát szférája. Száműzni kell a személyes tárgyakat, például a cserepes virágokat vagy a családi fotókat. Ennek keresztülviteléért Katarina Normannak bizony meg kellett küzdenie a stockholmi Kinnarps Interiornál.
„Nem mindig könnyű elfogadtatni elképzelésünket a nyílt terű irodába költöző dolgozókkal. A legtöbbjük semmin sem szeretne változtatni. Ezért már a tervezés fázisában elmegyünk egészen a felhasználói szintig” – jegyzi meg Katarina Norman.
Skandináviában persze a privát irodai terület elvesztése nem ért olyan szintre, mint Londonban és Párizsban.

A munkahelyi életnek mind határozottabban a kommunikáció jelenti az alapját. A dolgozók egyre többet mozognak az irodán belül:a kisméretű munkahelyen végzett koncentrált számítógépes munka mellől elsétálnak a kanapéhoz pihenni és újságot olvasni, a kávézóhelyiségbe egy csésze kávéra és egy kicsit diskurálni, a tárgyalóterembe az ügyfelekkel való találkozásra vagy a sok kis telefonszoba egyikébe egy bizalmas hívást elintézni. Mindezt lehetővé teszi a laptopok, a vezeték nélküli telefonok és a gyors vezeték nélküli hálózati kapcsolat kifejlesztése.

A mobilitás növekedése azonban az irodán kívül is jellemző. A tendencia világos, a jövőben az alkalmazottak egyre nagyobb része dolgozik majd az irodán kívül – vélik a Kinnarps dizájnerei. Mind több mobil dolgozóval, „nomád” irodai alkalmazottal találkozunk.
„A munkaidejük 80%-át vagy annál is nagyobb részét az irodán kívül töltő nomádoknak nincs szükségük állandó munkahelyre” – mutat rá Philippe Arin, a Kinnarps franciaországi vezető dizájnere.
„Ha egy ügyfelünknek 100 alkalmazottja van, nagyon valószínű, hogy egy időben legfeljebb 60- an tartózkodnak az irodában. A többiek mobilisak. Kint vannak a „terepen”, vagy a laptopjukon dolgoznak otthon vagy egy Starbucks kávézóban. Így nincs szükség 100 munkahelyre” – magyarázza Alexander Gifford.

Amikor a mobilis dolgozók bejönnek az irodába, hogy megbeszélést folytassanak a feletteseikkel, a megbeszélés előtt vagy után csatlakoztathatják laptopjukat egy szabad munkahelyen – azután pedig hazamennek, hogy koncentráltabban tudjanak dolgozni a számítógépükön.

Az egyre rugalmasabb alkalmazottak új projekteket hoznak létre, állandóan új csapatot alkotva, melyek gyorsan el tudnak rendeződni néhány alkalmas íróasztal mellett egy sarokban.
Mobilis, rugalmas dolgozók – ez a jövő. Akárcsak a mobilis, rugalmas irodai környezetek.
Ann-Marie Åsheden