Akusztika – egy különleges megoldás

Hallásunkat nem tudjuk kikapcsolni, így az irodai környezetnek meghatározó összetevője az akusztikus környezet. Ezt az irodai dolgozóknak kellemes háttérként kell érzékelniük. A hang azonban különböző módokon érzékelhető, és a tervezőnek ezt is figyelembe kell vennie.

A hang összetett jelenség, melyet sokszor tudatalatt érzékelünk. A nyílt terű iroda jó akusztikájának kialakításához ezért első lépésként követelményelemzést kell végezni, melynek során ideális esetben minden érintett elmondhatja véleményét. De tulajdonképpen mit is szeretnénk elérni? Mit jelent a jó akusztika azok számára, akik ténylegesen az irodában dolgoznak?
„Az ide tartozó problémák minden irodában mások és mások” – hangsúlyozza Alf Berntson, a göteborgi Artifon cég akusztikára specializálódott tanácsadó építészmérnöke.

Az irodai akusztika csupán kis részét képezi a cég tevékenységi körének, mely főként a kifejezetten akusztikai célokra kialakított környezetekkel, például opera- és koncerttermekkel foglalkozik. Mindazonáltal egyre jobban érdeklődik az irodák, különösen a nyílt terű típus iránt. A döntő kérdés, hogy az irodai dolgozók többnyire együtt dolgoznak-e, vagy pedig mindenki a saját kis „odújában” tevékenykedik. Ha folyamatosan telefonálnak, és mindenki a saját beszélgetőpartnerére figyel, akkor sürgetően fontossá válik az egyes munkahelyek akusztikus elkülönítése: mindenki a saját beszélgetésére szeretne koncentrálni, anélkül hogy megzavarnák a körülötte lévők szavai. Ha viszont a dolgozók együttműködnek és folyamatosan kommunikálniuk kell egymással, akkor nincs szükség a térelválasztókra – ezek tulajdonképpen csak nehezítenék a munkát.
„A követelmény-elemzés elsőrendű fontosságú” – állítja Alf Berntson.
Az akusztikai problémák megoldására jól kidolgozott technikák állnak rendelkezésre. Lényegében fal- és padlóburkoló anyagok és a megfelelő anyagból készült bútorok kiválasztásáról van szó. Beszélnünk kell mindezek mellett a térelválasztók elhelyezéséről bizonyos munkahelyek között, valamint szükség esetén további hangtompítási módszerek alkalmazásáról.

Nagyobb termekben lefektethető egy háttérmorajt kialakító akusztikai szőnyeg, így a szomszédos hangok belevesznek az általános zsongásba. Ugyanez a módszer azonban kisebb helyiségekben már nem alkalmazható, az itt kialakuló zaj ugyanis zavaró lehet.
„Gyakran nagy szerepet kap a küszöb alatti hangok érzékelése – magyarázza Berntson. – Voltak olyan eseteink, amikor a dolgozóknak hirtelen megfájdult a nyaka, és huzatra panaszkodtak. Kiderült, hogy bizonyos háttérzajokat a szellőztetés zajaként fogtak fel, és egy olyan berendezés által keltett huzatot érzékeltek, amely nem is létezett.” A digitális hangtechnológia fejlődése hihetetlen távlatokat nyitott a háttérzajjal végzett munka terén. Lehetőséget teremtett arra, hogy a hangot is „szoborformába öntsük”, ahogy ezt a fény esetében már megszoktuk. Åke Parmerud zeneszerző és Olle Niklasson hangtechnológiás újságíró Audiotechture néven működtetnek egy hangarchitektúrával foglalkozó céget. Hang segítségével alakítanak ki tereket, és küszöb alatti hangokra épülő háttérakusztikát hoznak létre.

Bár mindez körülvesz minket, alig halljuk meg. A ventilátorok és egyéb berendezések zaja kimerít, így az agyunk hamar elfárad, anélkül hogy ezt egyáltalán észrevennénk. Az Audiotechture a „rossz” hangokat „jó” hangok kellemes keveréke mögé rejti. Ez utóbbiak gyakran a természetből származnak: sóhajtozó szél, morajló víz, madárdal… A hangerő rendkívül kicsi, mégis megérezzük a küszöb alatti hangok különbségét. A természet hangjai serkentőleg hatnak ránk, élénkké és éberré tesznek. Még a tér általános érzete is befolyásolható. Mint az audioarchitektúra szakemberei rámutattak, nagyobbnak érzékeljük a helyiséget, ha kívülről származó hangok vannak jelen benne. Mintha csak a hang segítségével döntenénk le a falakat. „És ez csupán a kezdet” – teszi hozzá Åke Parmerud. A hanggal történő térkialakítás még rengeteg lehetőséget kínál.

Ingrid Sommar